A Duna mindenkié
- Szera
- Mar 28
- 3 min read
Updated: Apr 23
Élvezzétek, szeressétek, éljetek vele.
Mindegy, hogy Pesten vagy Budán élsz, egy karnyújtásnyira van tőled is. Pár óra kikapcsolódás és feltöltődés mindenkinek jár és bátran ajánlom. Nekem mindig segít.
Tegnap munka után én is vízre vágytam, vízre szálltam.
Masszőrkezek és lélek újratöltve a víz és a természet energiáival.
Gyertek masszázsra a héten is, hogy átadhassak belőle nektek.
"Ismered a Duna Legendáját? Egy csodaszép szerelmi történet!
A DUNA LEGENDÁJA
A világ elején az Univerzumban nem volt egyéb csak fény és a levegő, boldog hely volt. Itt élt harmóniában a Nap, az élet, a hő és a fény királya az az égbolt királynőjével a Holddal , aki egy hideg nő volt, és több ezer gyönyörű és gyengéd csillaggal.
A Nap király jóképű és erős fiatalember volt, akinek szépsége után a fiatal csillagok vágyakoztak, de sovárgott utána a Hols is. Mivel a Hold volt a legbüszkébb és legsugárzóbb, mindannyian azt hitték, hogy ő lesz a Nap felesége.
A hosszú nap folyamán a csillagok az Univerzum legendáit olvasták, hárfán énekeltek, galaxisokat varrtak, bújócskát játszottak, csak a Hold volt mindig a király körül. De a Nap figyelmét gyakran egy gyengéd smaragdzöld szemű csillaga Duna vonzotta magához, aki tehetség fűződött ahhoz, hogy hallását a legvarázslatosabb hárfadallal kedveskedett neki.
Az egyik fényes napon bált tartottak a Nap fejedelem tiszteletére. Ez volt a legjobb alkalom a menyasszonyának kiválasztására.
Minden vendég lelkesen várta az első keringő kezdetét, mert az első, akivel Nap a táncot megkezdi a menyasszonya lesz. Amikor a gong bejelentette a keringő kezdetét, mindeki lélegzetvisszafojtva figyelt. A hold már áttetsző mosolyt rajzolt az ajka sarkában, amikor meglátta a Napot, amely felé közeledett. De nagyon csalódott volt, amikor meglátta, hogy a király keze a Duna felé tart, és meghívja a varázslatos keringőbe.
Duna érezte, hogy szíve majd kiugrik az örömtől, csatlakozott a Naphoz és örök szeretetet esküdött.
A Hold azonnal futott gyönyörű kocsijához, de kezdte érezni, hogy a kisugárzása elhalványul, és egy hideg hullám kemény lényt farag belőle.
A boldog a Holdat és az Esthajnalcsillagot kérték fel násznagyoknak.
A Hold azonnal beleegyezett, majd megkezdte a bosszú tervének kidolgozását. Segítséget kért a gonosz szellemektől, akik azt tanácsolták, hogy csalja csapdába az ártatlan Dunát.
Az esküvő előestéjén a Hold arra kérte a Napot, hogy bízza rá leendő feleségét, hogy ő öltöztesse fel a mennyasszonyt az esküvőre a legszebb ruhákkal.
A szegény Dunát azonban a Hold könyörtelenül a földre lökte, a hegyek közé, amelyet fekete és ijesztő erdő borított. A Duna ahogy elérte a a földet fájdalmában egy pici tóvá változott.
Hamarosan elhaladtak a földön a jó tündérek, akik meglátták a kis tavacskát és a víz tükrében megpillantották a kis Dunát . A Duna beszélni kezdett, elmondta nekik mindazt, ami vele történt, és megkérte őket, hogy segítsenek neki legalább még egyszer meglátni a kedvesét. A tündérek azonnal bűbájt bocsájtották rá és az állóvíz hirtelen csörgedező patakká változott.
A hold, amely mindent figyelt, ami történt, megijedt és megparancsolta a fáknak, hogy a patakot takarják el a Nap elől , hogy ne láthassa meg amikor kétségbeesetten keresi a Dunát. Csakhogy a jó tündérek elrendelték, hogy a források a Duna felé folyjanak, hogy az erőt nyerjen . A hold hatalmas köveket kezdett dobálni a Dunára, hogy megállítsa, de a kövek a helyükön maradtak és hegyekké változtak . Egyre több forrás jött a Duna segítségére, így elképzelhetetlen lendületet vett és a szikék között utaa törve folyt tovább , majd a tengerbe ömlött. Innen kiáltotta a szerelmét a Napot és átkozta a Holdat.
Felismerve, hogy a Hold a hibás mindezért a tragédiáért, a Nap elfordította arcát tőle, és messzire futni kezdett, ahol soha többé nem érhette el a Holdat. A fény királyának távozásával megszületett a sötétség, amelynek királynője a Hold. És azóta, még ma sem, a Holdnak nem sikerült elkapnia a Napot, de a Nap naponta tükrözi önmagát a Dunában, minden cseppjében ragyog."
(Szekelyfoldinfo)





Comments